Vaszati és / vagy Feng Shui - közös gyökerek

Ki ne hallott volna már a kínai építőművészetről, a Feng Shuiról? Hazánkban is nagyon sok a  Feng Shuival kapcsolatos könyv, újságcikk, egyre többen sajátítják el ezt az ősi tudást, és próbálják alkalmazni lakásuk otthonosabbá tétele érdekében. Mindenki szeretné, hogy az élete harmonikus és boldog legyen. Ezt segíti a több ezer éves, indiai eredetű Vasztu tudománya is, amelyből évezredekkel később kifejlődött a nálunk is jól ismert Feng Shui.
 
A kínai és az indiai építészeti hagyományok legfontosabb alapelve egyaránt a harmónia, vagyis az erők egyensúlya. Az univerzumot alkotó legfontosabb energiát, az életerőt, a kínai hagyományban csínek, az indiaiban pránának nevezik. Ez az életerő az egész univerzumot áthatja, szervezetüket fenntartó erőként jelen van az emberben és az összes élőlényben, de ugyanúgy megtalálható a természeti erőkben, a szélben, a napfényben, a vízben, a földben, környezetünk tárgyaiban, így természetesen az épített környezetünkben, házakban is. A Feng Shui szerint a csí kétféle jelleggel rendelkezik – a jinnel és a janggal. A jin a passzív, nőies, befogadó, érzelmi, hideg, nedves, sötét jelleget, míg a jang az aktív, férfias, kezdeményező, racionális, meleg, tüzes, világos jelleget képviseli. A csí e két aspektusának egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy az életfolyamatok harmonikusan tudjanak zajlani. Ha bármelyik túlsúlyba kerül, az zavart okoz az energiaáramlásban és az adott épületben élő emberek életében. A Feng Shui tudománya tehát a csí áramlásának megfelelő biztosítására és kiegyensúlyozására törekszik.
Hasonló módon a Vasztu-sásztrában is fellelhető a pozitív-negatív kettősség és a két pólus harmonizálására való törekvés. A Vasztu-sásztra szerint a prána forrása a Nap. A Nap látja el az élethez szükséges energiával a bolygókat, így a Föld bioszférája is ezt használja fel, és ezt építik be az élőlények a szervezetükbe. A Nap kelet-nyugati mozgása az égen meghatározza a Nap energetikai változásait, és ennek az élőlényekre gyakorolt hatását. A Föld körül is található energiatér, mágneses energiamező, melynek negatív pólusa az Északi-sarkon, pozitív pólusa pedig a Déli-sarkon található. A Vasztu tudományában mindezen fizikai törvényszerűségek felhasználásával alakult ki többezer éves energetikai rendszere, törvényszerűségei.
 
Mindkét hagyomány nagy hangsúlyt fektet az őselemek jelenlétére és egyensúlyára. A Feng Shui és a Vasztu-sásztrá egyaránt 5 elemet említ, ezek alkotják a teljes fizikai valóságot. De míg a kínai elemtanban ezek a föld, a víz, a tűz, a fém és a fa, addig a Vasztu tanításaiban pedig ezek a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter. A kínai hagyomány szerint az öt elem folyamatosan egymásba alakul át és egymást támogatja, mintegy körforgást alkotva. Az anyagi világ a csí tárgyiasulása az öt elem formájában, szükséges tehát, hogy biztosítsuk megfelelő arányukat és körforgásukat az épületben. Az öt elem a Vasztu tanításai szerint is a pránából nyilvánul meg, de az elemek nem feltétlenül tudnak egymásba alakulni, sőt egyesek gátolják, mások pedig segítik egy adott elem működését.
 
Nyilvánvaló, hogy ezen elemek és erőterek, energiák hatást gyakorolnak az ember testében lezajló biokémiai, bioelektromos, és bioenergetikai folyamatokra. Tehát az elemek, és ezzel otthonunk harmonizálása – ami a Vaszati célja- jelentősen befolyásolja az emberek egészségi, pszichológia és szociális közérzetét is. A Vasztu a harmónia tudománya. Életünk minden területét harmónia hatja át, ha környezetünket a Vasztu által előírt szabályok szerint alakítjuk ki. Az anyagi világban természetesen nincs tökéletes helyzet, és még ha majdnem annak tűnik is, akkor sem fog sokáig úgy maradni – ám jelentősen megkönnyíthetjük a dolgunkat, ha alkalmazzuk ezeket az egyszerű szabályokat.
 
Míg Feng Shui elvei gyakran elég rugalmasan alkalmazhatók, vagyis az építmény szerkezetéből, méretarányaiból, elhelyezkedéséből vagy beosztásából adódó kedvezőtlen hatásokat a Feng Shui a gyakorlatban viszonylag egyszerű módszerek és kellékek segítségével próbálja orvosolni - ilyenek például a báguá-tükör, különböző képek, kristályok, harangok, szobanövények, személyes tárgyak, függönyök és más eszközök megfelelő elhelyezése - ezzel szemben a Vaszati szerint az elhelyezkedésből, a telek formájából adódó hibákat majdnem lehetetlen korrigálni. A telek formáját például kerítéssel kell megváltoztatni ahhoz, hogy kedvezővé váljon, vagy fák ültetésével is tovább növelhetők a telek kedvező adottságai.
Az épület szerkezetéből adódó problémákat a legtöbbször csak átépítéssel lehetne megoldani ideális esetben. Vagy az ajtók, ablakok elhelyezkedését kell megváltoztatni, vagy a szobák funkcióit kell máshogy alakítani, néhány esetben az is elég, ha átrendezzük a bútorokat.
A Vaszatiban is használunk korrigálás céljából tükröket, képeket, mécsesek és különböző szimbólumok –yantrák elhelyezése is javasolt, de sokkal kisebb mértékben, mint a Feng Shuiban.
 
A Vasztu, a Feng Shui eredete
 
Annak ellenére, hogy Indiát és Kínát elszeparálja egymástól a Himalája hatalmas hegyvonulata, mindig volt kulturális áramlás e két ország között. Például mind az ősi indiai harcművészetek, mind a Buddhizmus idővel átkerültek Kínába. A kung fu különböző harci felállásainak eredeti szanszkrit kifejezéseit a mai napig is ismeri néhány mester. A vasztu és a feng shui sok hasonlósága alapján arra lehet következtetni, hogy a két építészeti kultúra bizonyos ideig kapcsolatban volt egymással. Míg a feng shuit körülbelül 2000 évesnek tartják, addig a vaszturól szóló szisztematikus leírásokat már a védikus írások korai részeiben is megtaláljuk, amelyek kora 5000 évre tehető.

A vasztu ősi korának még ennél is meggyőzőbb bizonyítékai az 5500 éves Indus-Szaraszvati kultúra azon ősi városai, amelyeket 1921-ben fedeztek fel. Mivel az első várost a Harappa nevű faluhoz közel találták meg, ez a kultúra a Harappa civilizációként lett ismert. Ennek a kornak az egyik legismertebb városa a rács rendszerben tervezett Mohendzsodáró. A fő utcák észak-déli, ill. kelet-nyugati irányúak, amelyek téglalap alakú blokkokra osztják a várost. Mohendzsodáró házai a fő égtájak felé néznek, és mindegyikben találunk egy belső udvart. A Harappa civilizáció mindazon városai, amelyek az Indus és a Szaraszvati folyók mentén épültek, hasonló felépítést mutatnak. Sakktáblához hasonlóan tervezték őket, és egyforma méretű négyzet alakú területekre lettek felosztva. A templomot az egész város középpontjában emelték, amelyet különböző funkciók alapján osztottak részekre. Mindezek a jellemvonások szigorúan követik a vasztu elveket, amely arra enged következtetni, hogy a vasztu tudománya már ezen városok építése előtt is létezett. Ezek a városok nem spontán módon fejlődtek, hanem tiszta geometriájú szisztematikus tervek alapján építették őket.

 
Mindebből arra következtethetünk, hogy a vasztu még a feng shuinál is idősebb és minden bizonnyal hatással volt Kína építészeti tudományának a fejlődésére. Kína eltérő kulturális és klimatikus adottságai lehetnek a felelősek a vasztu és a feng shui közötti különbségekért. Az északi hideg szelek és a mongolok örökös katonai zaklatásai - szintén északról - azt eredményezték, hogy a kínai feng shui az északot egy gyengébb minőségű égtájnak könyvelte el, míg a vasztuban az észak az az égtáj, ahonnan a legfontosabb kedvező energiák áramlanak a ház, illetve a telek területére. Ez hasonlóságot mutat azokkal az energetikai elvekkel, amelyek több száz éve ismeretesek az európai geomanciában és a geomancia modern képviselőinek munkásságában. Mindezek miatt a vasztunak igen fontos szerepe van a nyugati világ építészetében és lakáskultúrájában.

 

 

 

 

     A Vaszati 10 aranyszabálya

    ingyenes Vaszati minitanfolyamra feliratkozás ITT!

 

 

     Ha ajánlatot szeretnél kérni, megteheted ITT!