Hogyan hatnak ránk a földsugárzások?

A földi élet sugárzási térben fejlődött ki és fejlődik tovább ma is. Bolygónk szüntelenül bocsát ki kisebb-nagyobb intenzitású sugarakat, melyek ránk nézve egyaránt lehetnek hasznosak illetve károsak.

A földsugárzás fizikai jelenség, mely akaratunktól függetlenül része a mindennapi életünknek, és hatással van minden élőlényre.

 

A világűrből a Föld felszínére érkező sugárzást kozmikus vagy csillagsugárzásnak nevezzük. A Föld belsejéből a felszín felé irányuló sugárzások pedig a földsugárzások.

A földből érkező sugarak mindig függőlegesen haladnak fölfelé és tulajdonságaikat, erősségüket nagy magasságban is megőrzik.

 

A kozmosz és a Föld közötti térhullámok, energiák a Föld törésvonalai, vízerei, érctelepei fölött általában koncentrálódnak. Időjárásfüggők, így az évszak, napszak, hőmérséklet, páratartalom, a bolygók egymáshoz és a Földhöz való viszonya, mind erősen befolyásolják.

 

Ezekre a sugárzásokra nekünk élőlényeknek szükségünk is van, hisz nélkülük nem lehetne élet sem a Földön, de ezek túlzott felerősödése, koncentrációja bizony már szerepet játszhat az egészségi állapot alakulásában, mint megbetegítő tényező.

 

 

Mindezt úgy, hogy a káros sugárzásban huzamosabb időt eltöltő szervezet védelmi rendszere meggyöngül, sérül a minket körülvevő bioenergia mező, az aura. Ott ahol az aurát káros sugárzás éri, megbomlik, kilyukad, majd a szervezet azon a részen betegszik meg, ahol sérült az aura.

 

Hatásait bárki könnyen megfigyelheti magán, ha pl. a következő tüneteket gyakran tapasztalja: álmatlanság, fejfájás, idegesség, ingerültség, felkeléskor gyengeség, reumás fájdalmak, emésztési rendszer zavarai, vérnyomás problémák, vagy allergiás panaszok.

 

Mindezzel nem azt akarom sugallni, hogy a földsugárzások a betegségek kialakulásának elsődleges okozói, de igen nagy szerepük lehet benne, és a betegségek kialakulását rendkívüli módon felgyorsíthatják a fekhelyünk alatt megnyilvánuló káros sugárzások, melyek a szervezet azon helyére vetülnek ki, ahol annak ellenállóképessége a leggyengébb.